Tudj meg többet rólunk!

33 évvel ezelőtt kezdődött. 33 év komoly idő, egy emberöltő. Akik abban az időben születtek, ma már gyermekeiket sétáltatják. Ismét új generáció indul a felnövekvés útján.
Egy intézmény született azokban az években Százhalombattán, pontosan 1985-ben. Még az előző rendszer politikai, társadalmi, gazdasági környezetében, de tartalmában már sok új gondolatot hordozva magában. Olyan városvezetés, iskolavezetőség, tantestület tette le az első téglákat mind fizikális, mind szakmai értelemben, amely következtében létrejövő szellemiség a mai napig meghatározza az immár 30 éve a város legnagyobb, az Érdi Tankerület egyik legnagyobb, viszont minden viszonylatban a legösszetettebb iskolájaként működő intézményünk mindennapjait, fejlődését.

“A jövő nem az a hely, ahova megyünk,
hanem az, amit mi alkotunk meg.
Az odavezető utat nem megtaláljuk, hanem megépítjük.”
John Schaar

Hogyan is kezdődött iskolánk élete 33 évvel ezelőtt??

1985 szeptemberében kezdte meg működését jelenlegi iskolánk 3. Sz. Általános Iskola néven. Az 1985-86. tanév szeptember 1-jén 1120 tanuló és 77 pedagógus vette birtokba a korábban a 2. Sz. Általános Iskola „B” épületét önálló intézményként, amely a tekintélyes gyermeklétszámhoz eleve kicsinek, szűknek bizonyult. Az alsó tagozat 3-4. évfolyamos osztályai helyhiány miatt a közeli BMK épületének tantermi célokra kialakított helyiségeiben nyertek elhelyezést a délelőtti tanítási órákra. Itt is igaz: az élet ismétli önmagát.

Intézményünk önállósulásakor azonnal felvállalta a városi intézmények között a MÁSságot.  Most is különbözünk a többi intézménytől, hiszen legnagyobb, legtöbb programot nyújtó és a legösszetettebb városi oktatási intézmény vagyunk. De konkrétan mire is gondoltam a MÁSsággal: iskolánk látja el 1985-től városi szinten az enyhén értelmi fogyatékos tanulók  képzését.

Az 1986-87-es tanévtől indult el a szintén városi beiskolázású emelt szintű ének-zene oktatásunk, aminek kapcsán azonnal meg is alakultak kórusaink.

Ugyanebben a tanévben indítottuk el az ÉKP előzményeként a NYIK programot, majd 1 év múlva a teljes ÉKProgramot, mely először 5., majd később 3. osztályig volt egész napos rendszerű.

A 80-as évek végén, 90-es évek elején országosan is jelentkező új pedagógiai irányzatok, az önállósulásra, autonómiára való törekvés elérte iskolánkat is. Az akkori iskolavezetés megtalálta a megfelelő hosszú távra is tervezhető célt: a gimnáziumi képzés beindítását.

Az 1992/93. tanévben indítottuk az első nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályunkat – minisztériumi engedéllyel -, amelyet az ÉKP programnak köszönhetően a korai tehetség felismerés és gondozás hívott életre. Az első évben kimondottan a negyedik évfolyamot végzett osztályaink tehetséges tanulóiból válogattunk ebbe az 5. osztályba.

A későbbi években a város és a környező települések általános iskoláiba is eljuttattuk felvételi tájékoztatóinkat. A jelentkezési létszám 2-2,5-szeres az évfolyamonkénti 1-1 osztályba. 2000-ben érettségizett az első végzős osztályunk.

A társadalom, a tudomány, a technika folyamatos változása természetesen megköveteli az oktatás céljainak, prioritásainak változtatását is. Az időközben 2000-től  – a város intézményeiben elsőként – bevezetett minőségfejlesztés is egyértelműen jelezte a fő partnerek (szülők) igényeinek változását, növekedését: szükségét érezték a kiemelt nyelvi és természettudományos képzés beindításának.

1995-től indult az emelt szintű nyelvi képzés a 9. évfolyamon, majd 2001-től a természet tudományos emelt szintű képzés.

A későbbiekben az országos és E. Uniós változások a nyelvi képzés további erősítését követelték az oktatástól. Ennek hatására beindítottuk 2007-ben az angol NYEK osztályt a 9.évfolyamon. Majd 2014-től a 9. évfolyamtól a matematika-informatika emelt óraszámú képzést, 2017. szeptemberétől pedig az emelt szintű biológia képzést indítottuk el, amelyeket most próbálunk.

Legutóbbi Helyi Tantervi módosításunk az első osztálytól felmenő rendszerben kiépülő emelt óraszámú informatika oktatás, amit 2018.szeptemberétől vezetünk be.

Közben más területen is igények merültek fel a szülők részéről: a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók oktatása terén.

1992-ben indult a városban a középsúlyos értelmi fogyatékosok képzése. A középsúlyos tanulókat a 2006/2007-es tanévtől az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal együtt, integráltan oktatjuk.

2006-ban került átadásra az intézmény új telephelye a Regionális Autista Központ, mely 12 fő autista tanuló oktatását és nevelését teszi lehetővé. Az autizmussal élő tanulók száma fokozatosan nő, így az SNI tagozatban autista integrált tanulókat is külön csoportban nevelünk, oktatunk.

Alsó tagozatunkon indult és felfelé ívelő fejlődést mutat ének-zene oktatásunk, melynek hatása már a gimnáziumban is mutatkozik. Hangját hallatta a Kicsinyek kórusa, Margaréta Kórus, az országosan is kiemelt  Nívó Díjjal kitüntetett Kökönye népi együttesünk, a Csipkebogyó énekegyüttes és a Ribizli kisegyütteseink. Az alsóban elindított kezdeményezések megragadnak tanítványainkban, s ugyanebben a szellemben nevelhetjük őket egészen az érettségiig. Olyannyira, hogy a gimnáziumba felérő diákjainkból alakult a Golden Voice acapella kórusunk és az országosan is egyedülálló kb. 60fős férfikórusunk. Mi ez, ha nem hivatásunk kiteljesedése?

2013.jan 1-től az állam lett a fenntartónk, közvetlenül pedig a KLIK Érdi Tankerülete. Működtetőnk a város volt 2016. december 31-ig, majd az Érdi Tankerületi Központ vette át iskolánkat teljes egészében.2017.január 01-től.

Jelenlegi tanulói létszámunk:856 fő.

Tantestületünk 87 fő. Segítőink között szerepelnek a NOKS dolgozók, a pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, könyvtáros, laboráns, és természetesen a rendszergazda, az iskolatitkárok   és az iskola tisztaságára és rendjére ügyelő technikai dolgozók a takarítók és a karbantartók.

Közvetlen és közvetett partnereinkkel igyekszünk kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani és fenntartani. Legfontosabb partnereink a szülők, akikkel az őszinte, folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. Fontosak a tankerületi, városi partneriskolák, valamint a város kulturális, művészeti és sport intéznényei, melyekkel napi kapcsolatban állunk.

És az Iskola épülete? Kezdetben zsúfolt volt az Iskola, majd a Kőrösi Iskola megnyitásával tágassá vált néhány évre. Az azóta eltelt 20 év alatt 600-ról 850-ra nőtt a tanulói létszám. Ismét a zsúfoltság a jellemző, ismét a BKK-tól kértünk segítséget. Az épület öregedését szépen ellensúlyozták a korábbi fenntartó által finanszírozott felújítások: 2006-ban nyílászárókat cseréltek, 2008-ban teljes villamos felújítást végeztek, 2009-ben a vizesblokkok teljes cseréje történt meg. 2011-ben teljes akadálymentesítésre került sor. Azóta fenntartónk a nyári karbantartási vagy az elengedhetetleül sürgős felújítási munkákkal gondoskodik az épületről, az udvarról.

Még megoldásra vár a tornaterem és néhány tanterem kialakítása. Reméljük, hogy a következő években sor kerül erre is. Hiszen kinőttük az iskolát: a hét minden napján 2 osztály a BKK-ban tanul, a hittan órák egy része az egyházaknál zajlik, használjuk a Városi Sportcsarnokot minden nap 8-14-ig, a városi uszodát, a műfüves focipályát, és mindezek ellenére még mindig van elhelyezésre nem került testneveés óránk.

“Légy mindig nyitott a változásra.
Fogadd örömmel és kezeld jól. Csak úgy fejlődsz,
ha a gondolataidat és az elképzeléseidet újra és újra felülvizsgálod.”
Dale Carnegie

„Tisztelni a hagyományokat és teret adni az új gondolatoknak az új gyakorlatnak.” Ezen elv mentén alakítottuk az elmúlt 33 évben is intézményünk tartalmi fejlődését.

Iskolánk a város iskolái között mindig is élen járt újító törekvéseivel: értékközvetítő, képességfejlesztő programjával, a NYIK programmal, az ének-zene tagozat, az eltérő tantervű tagozat és a nyolcévfolyamos gimnázium elindításával, az emelt szintű gimnáziumi oktatás, a nyelvi előkészítő, a Comenius 2000. minőségfejlesztés és a pedagógusértékelés elsőként történő bevezetésével, az Európai Minőségi Díj, az Örökös ÖKOiskola cím valamint a Múzeumbarát iskola cím elnyerésével, idegen nyelvű tanárasszisztens, cserediákok fogadásával és küldésével, a képességfejlesztő tanulószoba beindításával, az érzékenyítő projekttel, ami közelebb hozza azSNI a többi tanulókat, a városban az első mesterpedagógusi kinevezéssel a Comenius és az Erasmus+ európai projektjeivel. Legújabb címünk az Akkreditált Kiváló Tehetségpont amely a kiemelt színvonalú tehetséggondozásunkat dicséri.

Ennek a szellemiségnek a megtestesülése pedig nem más, mint az értékek felismerése, megőrzése, a nyitottság, a fejlődést, haladást jelentő új gondolatok, gyakorlatok befogadása valamint a gyermekközpontúság. Azóta a „Követők” a megteremtett alapértékeket óvják, tartják, viszont az új, a fejlődést jelentő változásoknak teret engednek, az „Elsők” szellemiségét őrizve.

Az elmúlt 33 év tele volt változással, átalakulással, állandóan módosuló feltételrendszer mellett kellett a szakmai minőség és pedagógiai korszerűség kritériumainak megfelelni. A fenti fejlődés, a megnevezett főbb céljaink elérése csak egy nyitott, megújulni képes, innovativ, kreatív, befogadó, lendületes és fiatalos tantestülettel lehetséges. A mi tantestületünk ilyen!

Azt gondolom, eredményes, munkával teli 33 évre tekinthetünk vissza. Segítenek ennek megítélésében a tőlünk elkerült tanítványaink is. A 8-o-t végzettek középfokról, a 12 o-ban érettségizettek felsőfokról jeleznek vissza megelégedésükről. Büszkék lehetünk sok a nevelésünk által EMBERré vált tanítványunkra.

Százhalombatta, 2018.08.22.

Horváthné dr. Hidegh Anikó
intézményvezető

Arany János
2008-02-29
„Kincsesbányája és eligazítója mindenkinek, aki a magyar irodalomban utána következik.”
-Szörényi László-
Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán Megyeri Sára és
Arany György gyermekeként. Az idős házaspár egyetlen fiaként -nővére már férjnél volt ekkor- óvták mindentől gyenge testalkata miatt. Gyermekkoráról így ír később:”A zsoltárokat, a biblia vonzóbb történeteit-emlékezetem meghaladó idő előtt, hallásból már elsajátítottam,- alig 3-4 éves koromban apám, ki értelmes, írástudó parasztember volt- hamuba írt betűkön megtaníta olvasni, úgyhogy mire iskolába adtak, (…), már nemcsak tökéletesen olvastam, de némi olvasottsággal is bírtam…”A nagyszalontai és a debreceni diákévek után színésznek állt, de csak csalódások érték. Visszatért szülővárosába, ahol tanító majd másodjegyző lett. 1840-ben vette feleségül Ercsey Juliannát, aki két gyermekkel ajándékozta meg: Juliskával és a Petőfi-versből híressé vált Lászlóval ( Arany Lacinak). Arany önéletrajzi levelében így emlékezett ezekre az évekre: „…akkor föltettem magamban, nem olvasni többet, hanem élni hivatalomnak, családomnak, lenni közönséges ember, mint más.”

Fogadalmát azonban nem sikerült megtartania, barátja unszolására és önmaga kedvérért is foglalkozni kezdett az irodalommal. Tehetségének bizonyítéka a Kisfaludy Társaság pályázatának 1. helyezése. A Toldi történetével -az elismerések mellett- Petőfi barátságát is
elnyerte. A magyar irodalom sokat idézett művei közé tartoznak a híres költői levelek (Arany Jánoshoz, Válasz Petőfinek). Az 1848-as események sodrában több műve is keletkezett( Nemzetőr-dal, Mit csinálunk?), a világosi fegyverletétel és Petőfi halála pedig mélyen megrázták a magát epikusnak valló költőt.
1851-ben a nagykőrösi gimnáziumba hívták magyar irodalmat és latin nyelvet tanítani. Bár a tanítás fárasztotta, művészi pályája egyik legtermékenyebb korszaka az itt töltött időszak. Lírai művei ( Ősszel, Visszatekintés, Kertben) mellett több balladája ( A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja) is ekkor keletkezett.
1860-tól Pesten élt családjával a nemzet „mandátumos embere”. Tagja volt az Akadémiának, igazgató főtitkára a Kisfaludy Társaságnak, de folyóiratok szerkesztésével is foglalatoskodott( Koszorú, Szépirodalmi Figyelő). Töretlen tettvágyának lánya elvesztése vetett véget (1865). Arany költői pályájának sokat emlegetett évszáma az 1877-es esztendő. A hosszú hallgatás után újra írni kezdett. A nemzeti ereklyévé lett kapcsos könyv olyan híres verseket tartalmaz, mint az Epilógus, a Mindvégig, a Vörös Rébék vagy a Tengeri-hántás.
„Utolsó éveiben zenélgetett, sétálgatott, egy szeles októberi napon megfázott, és 1882. október 22-én meghalt. Halála nemzeti gyásznap volt. Már életében hatalmas ismertségre tett szert, hiszen néhány iskolában már a Bach-korszakban tanították a Toldit, 1879-től kötelező olvasmány lett, ez azóta is így van”.
Felhasznált irodalom: Arany János (Összeállította: Dr. Margócsy Klára)
Készítették: Dávida Szabina (6.b), Pribelszki Regina (6.b), Szarvas Gellért (6.b), Tóth Lídia (6.b)